
Származás
Kelet-Indiából származik, ahol már igen régen termesztett növény. Feltehetően innen került Európába (Olaszországba és Görögországba), majd Egyiptomba a Nílus vidékére. Nyugat-Európába későn, a XVII. században került. Amerikába nem sokkal a földrész felfedezése után jutott el. Jelenleg is a déli, meleg éghajlatú országokban termesztik nagy területeken. Bulgáriában, Olaszországban, Romániában, Spanyolországban közismert és közkedvelt zöldségnövény a padlizsán. A nyugat- és észak-európai piacokra is innen kerül. Hazánkban keveset termesztünk belőle.
Jellemzés
A padlizsán hosszúkás alakú, színe a lila egy egészen különös árnyalata. Íze semleges, de elkészítés után kissé füstössé válik.
Fajtái
Különböző alakú és színű lehet, a sötétlilától egészen a fehérig, bár leggyakoribb a lila. Alakja fajtájától függően igen eltérő. A leggyakrabban látható tojás alakú mellett előfordul hosszabb hengeres és teljesen gömb formájú is.
Elkészítés, felhasználás
Igen sokféleképpen készíthető el, ez az ízletes növény. Előétel, főétel egyaránt készíthető belőle. Elkészíthető natúron vagy különféle módon bundázva és zsiradékban kisütve. Kitűnő köretként is, de a padlizsán húsából változatos fűszerezett krémek, töltelékanyagok készíthetők. Egymagában és más zöldségnövényekkel társítva egyaránt elkészíthető.
Vitaminok, ásványok
C-vitamin, karotin található benne és igen gazdag a padlizsán ásványi sókban, fehérjében és szénhidrátokban.
Élettani hatások
Magas rosttartalmának köszönhetően kedvező hatással van a padlizsán az emésztésre, illetve bizonyos esetekben a stressz csökkentésében is fontos szerepet játszhat.
Jó étvágyat a Padlizsán-nal készült ételekhez!