Paraj (Spinacia oleracea) mint konyhai zöldség alapanyag leírás.Származás
A spenót őshazája Perzsia, eredete a Kaukázus déli részén őshonos vadspenótig vezethető vissza, a ma ismert paraj ősének ezt a növényt tekintik. Iránban, Afganisztánban ma is ismert az ősalakja. Európában csak a XIV. században kezdett elterjedni. Amerikában jóval később, az 1800-as években vált ismertté.
Jellemzés
A leveles zöldség színe élénk zöld, leveleinek mérete aránylag kicsi, formája háromszög alakú. Íze jellegzetes nyers, zöld íz, mely megkívánja az ízesítést
Fajtái
-
Elkészítés, felhasználás
A paraj rengeteg féleképpen elkészíthető. Fogyaszthatjuk nyersen salátákban, párolva, főzve köretként, főzelékként, de remek alapanyag lehet más fogások gazdagításához, színesítéséhez. Főzéskor tegyünk az edénybe egy kevés szódabikarbónát, sót, azonban a plusz víz hozzáadása elhagyható, ugyanis elegendő az a folyadék mennyiség, mely még a nedves leveleken található. A főzési idő nem tart tovább 6-8 percnél.
Vitaminok, ásványok
Korábban úgy tartották, hogy a spenót a szervezet vas szükségletének ellátásában döntő szerepet játszik, ezt az állítást napjainkban a kutatások azonban megkérdőjelezni látszanak. Ami viszont bizonyított tény, hogy a levelek A-, B-, C-vitamin-tartalma kifejezetten magas. Így fogyasztásuk mindenképp javasolt!
Élettani hatások
A spenót fogyasztása igen kedvező hatással van szervezetünkre. Kiemelendő emésztést serkentő, idegnyugtató, vérnyomás szabályzó hatása. Mindezeket nagyobb hatásfokkal érhetjük el, ha a parajt nem főzzük, hanem nyersen csak a kipréselt levét fogyasztjuk.
Jó étvágyat a Paraj-jal készült ételekhez!