Spárga (Asparagus officialis) mint konyhai zöldség alapanyag leírás.Származás
Már az egyiptomiak ismerték és a termesztéséről a rómaiak is megemlékeznek. A liliomfélék családjába tartozó növénynemzetség termesztéséről a római-pun háborúk óta tudunk. A középkorban Nyugat-Európában is kedvelt növény volt. Amerikában, Ausztráliában a XX. század elejéig csak halványítva termesztették, de fokozatosan áttérnek a zöldspárga fogyasztására. Gyűjtőneve asparagus, nálunk csirágként, nyúlárnyékként is ismert.
Jellemzés
A spárga pontosan a spárganövény hajtása, ezt sípnak nevezzük. Színe attól függ, hogy érettségének mely szakaszában szüretelik. Alakja megnyúlt rügyre emlékeztető, íze fenséges, krémes, intenzív, leírhatatlan!
Fajtái
Míg a fehér spárgát akkor gyűjtik, amikor az még nem bújt ki a földből, a zöld spárgát akkor szüretelik, amikor az egész növény a felszín felett van. Ez a spárga a napfény hatására zöldül be.
Elkészítés, felhasználás
A spárgának jellegzetes aromája van, ezért nem szabad erősen fűszerezni. A főtt spárgát locsoljuk meg olvasztott vajjal, szórjuk meg vajban pirított zsemlemorzsával, tálaljuk hollandi mártással, nyers vagy füstölt sonkával, sültekkel, lángossal vagy újkrumplival.
Vitaminok, ásványok
A spárga gazdag ballasztanyagban, fluorban, E-, B1-, B2-, C-vitaminban, folsavban és pantothensavban. Tartalmaz továbbá A- és K-vitamint, niacint, kalciumot, foszfort, vasat, káliumot, fehérjét, szénhidrátokat és zsírt is.
Élettani hatások
Vizelethajtó hatású. Javasolt fogyasztása vese- és prosztataproblémák, köszvény, bőrbetegségek és idegrendszeri zavarok esetén.
Jó étvágyat a Spárga-val készült ételekhez!