Szamóca (Fragaria vesca) mint konyhai gyümölcs alapanyag leírás.Származás
Kelet-Ázsiát tartják a szamóca őshazájának. A korszerű szamócatermesztés szempontjából jelentős fajok Amerikában keletkeztek, ezek keresztezéséből jött létre a napjainkban is ismert termő faj. A szamócát idehaza sokan földiepernek nevezik. Ez az elnevezés majdnem helyes, hiszen a szamócát tartjuk a földieper ősének.
Jellemzés
A szemek mérete, színe, alakja fajtánként eltérő. Általában elmondható, hogy a termés gömbölyded, kúpos, szívalakú. Színe a halvány sárgától a világos bordóig terjed, és felületén apró magocskák helyezkednek el. A gyümölcshús zamatos, édes, olykor vaníliás mellékízzel. (Az egyes fajták között természetesen ízben is jelentős eltérések mutatkoznak.)
Fajtái
Sok ezer fajtája ismert világszerte, mely sok ezer éves történetének és folyamatos nemesítésének köszönhető. Alapvető két csoportja a vad és nemesített fajták, melyek további csoportokra bontható. Legismertebb vadon növő faj a Fraises des bois (erdei szamóca), a nemesítettek közül a Cambridge kedvence, az Elsant, az Elvira, a Gorella a legkedveltebbek és legelterjedtebbek.
Elkészítés, felhasználás
Fenséges ízének köszönhetően ritkán használjuk más ételekkel. Leginkább magában, tejszínhabbal, nyersen fogyasztjuk. Ennek ellenére készíthető belőle fagylalt, különböző desszertek, krémek és parfék.
Vitaminok, ásványok
A szamócát nem csak kitűnő íze, hanem kedvező beltartalmi jellemzői miatt is joggal fogyaszthatjuk. Rengeteg A, B, C-vitamint, valamint káliumot, kalciumot, fluort és vasat tartalmaz.
Élettani hatások
A szamóca nagyon értékes gyümölcsünk, többek között azért, mert szinte elsőként jutunk hozzá a téli vitaminhiány után. Csakúgy, mint a többi bogyós gyümölcs, a szamóca is vértisztító és baktériumölő hatású. Fogyókúrák remek és ajánlott gyümölcse.
Jó étvágyat a Szamóca-val készült ételekhez!