Majoránna (Origanum maiorana) Az olasz és a magyar konyha jellemző fűszere. Elsősorban levesek, burgonyából készült ételek, húsok, belsőségek ízesítésére használjuk.Származás
A majoránna, a görög-római időkben már ismert, a Földközi-tenger keleti partvidékétől Elő-Indiáig terjedő területen honos növény. Mivel az egész Római Birodalomban elterjedt, így a római légionáriusok hozták Pannóniába és vonták be a termesztésbe.
Jellemzés
A magyar majoránna minőséget jelent! A megszárított, föld feletti hajtás képezi a fűszert. Kellemes illatú, szürkés-zöld színű, erősen aromás és kissé frissítő, kesernyés ízű.
Fajtái
Figyelemre méltó a majoránna és a szurokfű keresztezéséből létrejött újdonság, az évelő majoránna, ezen kívül érdemes megemlíteni a bő hozamú és ellenálló fajtaként ismert cseh "Marcelka" majoránnát. Kedvelt, régi magyar fajta az úgynevezett "uszodi" majoránna. Mind friss, élő növényként, mind szárított formában megvásárolható.
Eltarthatóság, tárolás
A friss fűszernövény kitűnően nevelhető cserépben. A szárított változatára a már jól ismert szabályok alkalmazandók: száraz, hűvös, fénytől védett helyen, légmentesen záródó edényben tárolandó.
Elkészítés, felhasználás
Az olasz és a magyar konyha jellemző fűszere. Elsősorban levesek, burgonyából készült ételek, húsok, belsőségek ízesítésére használjuk. A máj elengedhetetlen fűszere!
Vitaminok, ásványok
A majoránna tartalmaz illóolajat (terpinén, pinén, szabinén), keserűanyagot és cseranyagot.