Sáfrány (Crocus sativus) Rizzsel készült ételekhez, tésztás pudingokhoz, tejberizsekhez adjuk.Származás
Az ókori Egyiptomban a jómód szimbólumaként, mint gyógyszert, illatszert, fűszert és ruhaszínezőt használták. Indiában afrodiziákumként tartották számon, Európába Spanyolországon keresztül, arab közvetítéssel került, a nyolcadik században. Magyar vonatkozás, hogy Nagy Lajos király Trencséni vára alatt is bőven termesztették, ezen kívül Nyitra és Túróc megyében is.
Jellemzés
A sáfrány virága lila színű, a bibeszál vékony, hengeres, alul fehér, felül sárga és három megnyúlt bibére ágazik szét. A fűszerhez a virágot szedik, és a leszedett virágból a bibéket kicsípik, majd szárítják. Az így nyert drog két centiméter hosszú, sötét barnásvörös színű, szaga aromás, íze kesernyés.
Fajtái
Megvásárolható por, illetve sáfrányszálak formájában is.
Eltarthatóság, tárolás
A sáfrány tárolása igen nagy körültekintést igényel. Először csavarjuk celofánba, vagy papírba, majd fénytől védett helyen, légmentes edénybe zárva tartsuk.
Elkészítés, felhasználás
Leginkább különös színező képességét használjuk ki a sáfránynak. Így főleg rizzsel készült ételekhez, tésztás pudingokhoz, tejberizsekhez adjuk.